2011. augusztus 15.

A majmok bolygója: Lázadás (Rise of the Planet of the Apes)

| | 1 comment
Minek csűrjem-csavarjam, rögtön a közepébe vágok: ez a film úgy ütött, mint az ipari áram.  Noha pont ez volt az a mozi, amelytől a leginkább tartottam, lévén, hogy az eredeti Majmok Bolygója nagy kedvencem, a trailer pedig nem sugallt többet egy nyáresti popcorn akciónál. Viszont ilyen pozitív csalódásban sem mostanság volt részem.


Pedig könnyen el lehetett volna szúrni, hiszen egy előzményfilmmel nem nehéz mellé lőni. Pláne, hogy a Majmok Bolygója akármennyire is kult, azért valljuk be, lerágott csontnak tűnhet már. És ez a film is anno csak egy sokadik bőrlehúzásnak ígérkezett. Ezzel ellentétben sikerült elérnie, hogy amíg néztem, teljesen kizártam a külvilágot, amíg ő dolgozott a pulzusommal.

Mindenképp muszáj megemlíteni, hogy bár a trailer hemzsegett az akcióktól, itt azért várni kell bő egy órát a tényleges, tettlegességig fajuló lázadásra. A film pedig másfél órás? Igen, annyi. De nyugi, az első felében sem fogsz bealudni, hiszen remekül alapozzák meg a majmok felkelését, egészen az alapokhoz nyúlnak vissza. Még ugrunk is pár évet az időben közben. Lehet most azzal jönni, hogy túl hirtelen érkezett el a vége, de ez a sztori mindenképp folytatásért kiált, így a film vége csak egy kis ízelítő volt a majdani második részhez.

Nyilván kellett egy központi szereplő is a filmbe, ezt a kutatót pedig James Franco keltette életre. Nem helyeztek rá nagy lélektani súlyt, nem kell akkorát színészkednie, mint a 127 Hoursban, könnyen meglehet, hogy csak húzónévként volt jelen. Az ő mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, hogy miként dolgozik egy újfajta szeren, amelyet majmokon tesztelnek a laborban.

Persze előtérbe kerül a már sokszor vászonra vitt momentum is, hogy az embereknek végül a negatív szerep jut, mert mennyire nem becsülik a természetet, sőt, akár a film tanulsága az is lehetne, hogy "Ne baszakodj a majmokkal!"


Francót már említettem, rajta kívül azért még vannak ismerős arcok. Beteg édesapját John Lithgow formálja meg, míg egy unszimpatikus szerepben Tom Feltont is láthatjuk. Úgy látszik, annyira hiteles volt a Harry Potterben rosszként, hogy ez már örökre ráragadt. A központi majmot, Cézárt pedig nem kisebb színész kelti életre, mint Andy Serkins.

Bár nem egyedi a történet, néhány fordulat már előre kiszámítható, én mégis rohadtul élveztem. 8/10, nem gondoltam volna, hogy ennyire jól sikerül majd. Pedig kissé szkeptikusan ültem le, igaz némi bizalmat azért fektettem bele, hiszen az első kintről érkező kritikák is meggyőzőek voltak. Így már érthető. Jöhet a folytatás!

1 megjegyzés:

Mielőtt írnál, olvasd el

- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.

Köszönet