Így ért véget a Weeds 7. évad

Hoppá, ez meg mi volt? Nem azt mondom, hogy a sorozat újra az aranykorát éli, de majdnem. Nehezen indult be az évad, de a második fele már néhol a régi szép időket idézte.

Botwinék kalandjai ezúttal pár év ugrással New Yorkban folytatódtak tovább. Nancy kiszabadul a börtönből, cserébe egy rehabilitációs intézetben kell tevékenykednie. Mindeközben vissza akarja szerezni fiát a nővérétől, ám ehhez pénzre van szüksége, és hát ahogy a sorozat címe is megkívánja: ismét cuccot kezd terjeszteni. A többiek sem maradhatnak ki természetesen: Sylas modellkedni kezd, Andy sajátos vállalkozásba fog, míg Shane inkább nyomozói babérokra kíván törni. És persze Doug, aki egyetemi cimboráinak hála remek munkához jut a Nagy Almában. Ráadásul két régi szereplőt is viszont láthatunk.

A legjobb az volt, hogy a lendület, a tempó, és ami a legfontosabb: a poénok tényleg megközelítették az első három évad (abszolút kedvenceim) színvonalát. Még Dougnak és Andynek is sikerült újra vakbeleket nem kímélő párbeszédeket írni, ami jó, hiszen rájuk fért. Meg eleve ők adják a sorozat humorfaktorát, nélkülük már nem is nézném. A baj azonban azzal volt, hogy minderre az évad második feléig várni kellett. Bevallom, az első pár rész után mellőztem is a sorozatot, aztán később úgy kellett darálnom, hiszen azért hajtott a kíváncsiság, de nem bántam meg. Sajnos pont a nehéz kezdés miatt elég felemásan tekintek most erre az évadra.

Akarjuk a nyolcadik évadot? Hm. Akár itt abba is lehetne hagyni. Aki látta az utolsó részt, az most gondolom mosolygott kicsit ezen a mondaton. Korrekt szórakozás ide vagy oda, azért valljuk be, eléggé elszálltak már az írók, ki tudja, merre süllyedne menne tovább a történet. Ha lesz is nyolcadik évad, gondolom úgyis megnézem, de ha nem rendelik be, akkor sem esek kétségbe. Mindenesetre akit még nem vett rá a lélek a hetedik szériára, az nyugodtan csapjon le rá, részemről sokkal jobb volt, mint amire számítottam.