Folyton az ötlethiányról szajkózok hosszú sorokat, és amikor végre valami egyedibb ötlettel állnak elő a kelleténél, akkor az meg nem tetszik. Most konkrétan a Chernobyl Diaries-re célzok, ami azon túl, hogy egy horrorfilmektől eddig távol álló helyszínt barangol be (ennyiben sajnos ki is merült az eredeti ötlet fogalma), sajnos semmi újdonsággal nem képes szolgálni.

A recept nem nő túl azon, hogy amcsi fiatalok Európába utaznak, ahol aztán elvezetik őket a csernobili katasztrófa helyszínére, egy kis különleges túra keretein belül. Ahogy az várható, az autó bekrepál, az éjszaka pedig leszáll, majd furcsa dolgok történnek. Nem, nem csak a fiatalok logikátlan, szinte már buta következtetéseit és döntéseit értem ez alatt. Mert azokkal bizony csurig tele van a játékidő, hiszen szét kell széledni, naná, hogy az éjszaka kellős közepén, még akkor is, amikor pontosan tudják, hogy valamik ólálkodnak odakint.

Tipikus horror sablonoktól tehát abszolút nem mentes a film, a legnagyobbat mégis akkor néztem, amikor hirtelen a semmiből egy lerobbant épület nem is tudom hányadik emeletén egyszer csak mindenki nagy-nagy meglepetésére megjelenik... egy medve. A feszültséget (volt olyan?) próbálták fokozni a rángatózó kamerával, én magam kissé örülök, hogy végül nem fulladt teljesen found footage stílusba az egész film, mert bevallom, már kezd csömöröm lenni ettől az örökös kézikamerás megoldástól. Szóval ez valahol némi megnyugvást hozott egy jó kis horrorra kiéhezett lelkemnek, de ettől még sajnos közel sem élvezhető a Chernobyl Diaries.

Vannak olyan vonzó szempontok, mint a mindössze 86 perces játékidő, de sajnos még így is döcögős tempót diktál az egész. Vagy amikor megérkeznek a fiatalok a helyszínre, és barangolnak a lerobbant épületek közt, azt tényleg jó volt nézni, megvolt a hangulata, pontosan az, amire ennél a mozinál számít az ember, csak éppen nem jutott belőle elég.

Mégis, kinek tudnám ajánlani? Jó kérdés. Akinek tetszett a Blair Witch Project, őszintén szólva még azokat sem bíztatnám a megtekintéssel, mert egy nagyon rossz filmes élményként könyveltem el. Pedig a hype közben még bíztam is a filmben, mert már mint említettem, ütős horrorra vágyom végre, de nem valami régire, hanem újra. Nem hiszem el, hogy ennyire nehéz összehozni egy korrekt horrort. A Chernobyl Diaries pedig igen csak mellé lőtt. Szerencsére nem annyira, mint legutóbb a Devil Inside, annál azért fogyaszthatóbb, de soha többet ne lássam. A kiábrándító befejezés pedig csak rápakolt még egy kínkeserves lapáttal. 3/10.

Ritka az a horror, ami lázba tud hozni, az Ideglelés Csernobilban viszont még érdekel is, hogy miért, hát nézzétek meg a trailert. Június 21-én hozzánk is eljut. Tipikus 'amcsi fiatalok túráznak'-sémára épül, viszont Csernobilban, ahol mint kiderül, nincsenek egyedül.

Két perces jelenet a fiatalokról, akik egy Csernobil melletti faluba látogatnak. Hazai bemutatóval is ellátták a filmet: június 21-én mi is megnézhetjük magunknak.

Reméljük azért a Paranormal Activity készítői ezúttal jobban összekapják magukat, mert a Chernobyl Diaries-ben valamivel több lehetőséget látok. Május végén minden kiderül, nálunk gondolom marad egy dvd-kiadás, persze nem is rohannék rá, ha adnák moziban.

Egyperces tévés előzetes a Csernobilba tévedő fiatalokról.

A tegnapi kép után rögtön az előzetes és a poszter is befutott, előbbi nem is sikerült olyan rosszul, mint előzőleg számítottam rá a történet hallatán. Néhány fiatal egy Csernobil melletti kisváros felé veszi az irányt, ahol különös dolgok történnek velük, konkrétan mások is vannak ott rajtuk kívül.

A Paranormal Activity filmek készítője, Oren Peli lesz a producere ennek a vélhetően roppant izgalmas és iszonyat eredeti horrornak, amelyben néhány fiatal egy Csernobil közeli kisvárosban száll meg, ahol aztán egyik rémes dolog követi a másikat, miután leszáll az éjszaka. Az, hogy Imdb-n idén és jövőre is miért szerepel két ugyanilyen című film, ugyanazokkal a készítőkkel, már egy másik rejtély.