Machete

Gondolom ezt a filmet már mindenki várta, mint a messiást a Terrorbolygó óta, amikor is egy kamu-előzetes keretein belül bemutatták nekünk Machete-t. Rodriguez pedig nem tökölt, ugyanis összehozott egy tökös Grindhouse stílusú filmet, ahogy azt kell. Ahogy azt tőle elvártuk.

Machete (Danny Trejo) egykor ügynök volt, ám családját megölte Torrez (Steven Seagal), a drogbáró. Pár évvel később Machete egy hétköznapi munkás, aki azt a megbízást kapja, hogy ölje meg a szenátort (Robert De Niro). Kap is egy valag pénzt, fegyvert is nyomnak a kezébe, minden adott. Ám tőrbe csalják, nem is kicsit. Üldözni kezdik, de mint arra számítani lehet, nem az a fajta fickó, aki annyiban hagyná a dolgot.

Tessék felkészülni! A már említett Terrorbolygó megvan még? Emlékeztek arra a temérdek mennyiségű művérre, belsőségekre, és irdatlan mennyiségű zúzdára? Nos, ha nem is zombikkal ugyan, de az imént felsorolt dolgok itt is jelen vannak. Olyan akciójeleneteket kapunk ugyanis, hogy öröm nézni. Persze ahogy azt várni lehet, tele van túlzásokkal, de egy ilyen filmet nem is kell halál komolyan venni. Ez ugyanis pusztán csak agyatlan csihi-puhi, semmi több. Amit nagyon eltalált még Rodriguez, az a tipikus mexikói fless. Poros utcák, fülledt idő, napbarnított feketemunkások pakolnak a falfirkákkal rondított házak mellett, ujjatlan felsőben, néha pedig tacót zabálnak. Ráadásul a film elég jól feszegeti az illegális határátkelést. Tehát Rodriguez nagyon jól elkapta ezt a fonalat. A képi világ pedig tipikus grindhouse! És persze megint csak egy olyan film, amelynek olyannyira eltalálták a nyitó jelenetsorait, hogy már eleve odaszegez a székhez.

A kaszting jó lett: Danny Trejo, bár túl van a hatvanon, baromira jól tartja magát, és nem kell őt félteni, mintha rászabták volna a szerepet. Nélküle nem lenne ilyen nagy figura Machete. Kőkemény, tökös fickó, aki néhol azért elejt pár laza poént, valamint macsétájával a kezében nem ismer kegyelmet. Továbbá... A határátkelők ellen kegyelmet nem ismerő szenátor szerepében láthatjuk ugye a jó öreg De Nirót, akire gondolom csupán csak azért lenne felesleges a szót pazarolni, mivel csak egyetlen szó van rá: tökéletes! Nos, Seagal. Őt valójában soha nem csíptem. Ellenben milyen durva már, hogy bevállalta a negatív hős szerepét? Ezért hatalmas respect neki, jól nyomta, ha nem is lett ő az új akcióbálványom, és nem fogom begyűjteni az életművét, de másfél óra erejéig kicsit sikerült megkedvelnem őt. Szerintem ezzel sokan így lesznek, akik ugyanígy vannak vele. Amúgy durva, hogy pont egy ilyen szerepre volt szüksége ahhoz, hogy először láthassuk őt mozivásznon - mivel ugye a filmjeit eddig mind egyenesen VHS-re (a régi, szép idők) vagy DVD-re küldték. Külön említést érdemel még Jeff Fahey, neki is nagyon ment a "vérengzés", ahogy azt kell. Kicsit tartottam attól, hogy mondjuk Jessica Albáék lehúzzák a film akciósabb részét, de nem kellett félteni őt sem.

Ellenben van egy rossz hírem: a film minden bizonnyal csak az esztelen öldöklős filmek rajongóit fogja maximálisan a képernyőre tapasztani. Akinek nem ez a világa, annak nem is a Machete lesz a filmje. Én személy szerint úgy vagyok ezzel a kérdéssel, hogy jöhet, jöhet, de azért van egy határvonal. Nos, bár a Machete tetszett, de mégsem az a film, amely száz százalékig maradandó lett nálam. És hát az akciójelenetek. Igen, mondtam, hogy nem kell komolyan venni, mondtam, hogy baromi jók, és tele van túlzásokkal, de azért egy-két momentum kicsit már tényleg túl volt, átlépte azt a bizonyos küszöböt. Itt nem akarok egyet sem megemlíteni, mivel aki nem látta, annak nem áll szándékomban lelőni egyetlen mészárlós fordulatot sem. Maradjunk annyiban, hogy majd meglátjátok. És sajnos a párbeszédek itt is azok, amelyek bár többnyire korrektek, de néhol sajnos amolyan semmitmondóak. De nyugi, ezt el lehet nézni még.

Kellemes, agyatlan kikapcsolódás volt a Machete, amelynek 7/10 jár részemről. Nem volt unalmas, valami mindig történt. Hozta a várt színvonalat, amit már évekkel ezelőtt az agyunkba ültettek. Rodriguez azért még mindig tudja, mi kell a népnek. És hát persze a végére hagytam azt, amire mi magyarok gondolom megint büszkék leszünk - és lehetünk is. Ez pedig a Nimród Antal cameó. Hazánk büszkesége feltűnik egy minimális időre, ráadásul magyarul beszél. Na erre kíváncsi leszek, hogyan oldják meg majd szinkronban.