Is Anybody There?

Jelentem, újabb független kisfilm okozott kellemes meglepetést. A kissé szomorkás hangulatban lépdelő Is Anybody There néha ugyan ellaposodik, ezzel szerezve pár unalmasabb percet, de szerencsére aztán hamar kilábal ebből a helyzetből. Megnevettet és meghat egyszerre: hatásos dráma.

Megismerhetjük a tíz éves Edwardot, akinek szülei a lakásukban idősek otthonát üzemeltetnek. A fiúnak elege van már a sok nyugdíjasból, valamint apja és anyja hideg viszonyából. Ami leginkább foglalkoztatja: a túlvilág kérdése. Hogy mi van azután. Ezért Edward titokban magnószalagokra rögzíti az öregek utolsó pillanatait, mielőtt elhunynak, hátha felfedez a felvételeken valami szokatlant. Új lakó érkezik a lakába, az egykori bűvész, Clarence (Michael Caine). Különös barátság alakul ki közte és Edward közt.

Olvastam valahol olyat, hogy ez Michael Caine karrierjének legjobb alakítása. Én ezt így nem merném kijelenteni, de tény, hogy ezúttal is mindent beleadott az öreg, ahogyan azt csak ő tudja. Mellette még muszáj megemlíteni az Edward szerepében feltűnő Bill Milnert, akibe tizenhat éves kora ellenére nem kis tehetség szorult. Az X-Men: Elsőkben is láthattuk őt, mint a kis Eric.

Végig olyan érzésem volt, hogy a forgatókönyvírónak csak egy halvány elképzelése volt a sztorit illetően amikor leült dolgozni, majd ezt a kósza ötletet nyújtotta el másfél órássá. Persze még így is akadtak jó pillanatok, de néha nagyon elfárad az amúgy sem magas fokozaton pörgő lendület. Hiszen a cselekmény végig nyugis tempóban csordogál, nem siet sehova. Egyszer magával ragad, aztán néha sajnos el is ereszt.

Az Is Anybody There nem tart tovább a játékidejénél. Vagyis nem fogsz még ücsörögni és törni a fejed rajt, nem leszel a hatása alatt még órákig, pusztán csak addig, amíg nézed. Azt hiszem így a végére kap tőlem 7 pontot. Hangulatilag kicsit a Paper Manre emlékeztetett, hiszen az is legalább ennyire melankolikus. Borús vasárnap délutánra ajánlott film.