Mr. Popper's Penguins

Őszinte leszek: megannyi hibája ellenére sem fogom bántani ezt a filmet. Ez ugyanis egy családi mozi, csak gyerekeknek. Ezért nem is akarom lehúzni, mert bár nekem nem tetszett túlságosan, de a kisebb korosztály felteszem jókat fog derülni mind a másfél órán.

Az egész egy mesekönyvből adaptálódott. Tom Popper sosem volt közeli viszonyban édesapjával, mert az öreg folyton járta a világot. Évekkel később, amikor ő már befutott ingatlanügynök, kapja a hírt, hogy apja elhunyt. Hatalmas csomagban érkezik az öröksége: apja ugyanis pingvineket hagyott fiára. A többit kitalálhatjátok, kezdődik a felfordulás.

Amit muszáj tudni, hogy az elsőtől a legutolsó képkockáig kiszámítható minden. Van negatív szereplő is (Clark Gregg), akinek kellenek a pingvinek, valamint bepillantást nyerhetünk Popper nem túl fényes családi életébe. Nem kell szépíteni: ezerszer lerágott mesefilm, de nem is akar többnek látszani ennél. A pingvinek azonban okozhatnak kellemes perceket.

Carrey-re viszont ráférne már egy igazán jó szerep. A filmben adva van amúgy néhány pillanat, amikor kedvére sziporkázhat, idézve a régmúlt idők lendületét, de sajnos nem viszi túlzásba. Mi, akik rajta nőttünk fel, akik betéve tudjuk a régi poénjait, szomorúan látjuk a mára depresszióssá vált komikusunk csillaghullását. Hiszen Carrey nem csak remek humorember (Ace Ventura, Dumb és Dumber), de nagyszerű színész is (Ember a Holdon). Nagy kár, hogy manapság már nem kamatoztatja a tudását.

Osztályozni nem akarom, legyen annyi még így a végére, hogy felnőttek - főleg Carrey rajongók - nyugodtan kerülhetik, viszont akinek van gyereke, az meglepheti vele csemetéjét.