2011. október 18.
The Big Bang
Nem is tudom, hol kezdjem. A legjobb lesz mondjuk azzal, hogy én ezt elsőre nem bírtam végigülni, és este volt ugyan, de nem az álmosság miatt szakítottam félbe. Egy darabig talonban tartogattam, végül rászántam magam a folytatásra.
Alapvetően egy noir krimiről van szó, csak sajnos nem épp a jobbik fajtából. Látványilag rendben van ugyan, a főleg sárga és lila színekből álló képi világ szinte pompásan tükrözi a klasszikus detektív sztorik hangulatát, néha még hellyel-közzel a Sin City-t is megidézi. Igaz, sokszor bűzlik róla az olcsóság szaga, de nekem valahogy bejött. A látvány mögött pedig ott van egy baromi furcsa egyveleg: a történet.
Ned Cruz (Antonio Banderas) old school stílusú magánnyomozó egy kihallgatószobában összeverve meséli el történetét három zsarunak. Pár hete megkereste őt egy börtönből szabadult orosz bokszoló, hogy kerítse elő sztriptíztáncos barátnőjét. Ned elindul, nem sokkal később pedig már a sivatagban találja magát, ahol szó esik részecskegyorsítókról, ősrobbanásról, földönkívüliekről... Mint már említettem, baromi furcsa az egyveleg.
Erik Jendresen nyilván elég sok krimiregényt olvasott, mielőtt hozzálátott volna a forgatókönyvhöz, de nem titkoltan a sci-fi is rajongásának tárgyát képezi. A végeredmény azonban nem több egy minimum B-kategóriás, tv-film minőségű, idővel unalomba fulladt karcolatnál, ahol még a párbeszédek egytől egyig nevetség tárgyát képezik. A sok üres fecsegés pedig hamar kizökkent minket, érdeklődésünk a film iránt pedig folyamatosan csökken. Akár egy sorozatnak még el is ment volna az alapötlet, de nem egy száz perces mozinak.
Még a színészeket sem tudnám pozitív jelzőkkel illetni, pedig nem semmi, kiket hoztak össze. Banderas már túlontúl erőltetett, a régimódi, cinikus magánzsaru szerepében. Pedig tud ő, ha akar, de itt tényleg egy irtózatosan papírmasé figurát írtak rá, amit még gyengén is hozott. Kikkel van még tele a film? William Fitchner, Delroy Lindo, Thomas Kretschmann, James Van Der Beek, Sam Elliot vagy épp Snoop Dogg. Volt értelme ennyi ismert névnek? Nem, nem volt, főleg, ha mindenkiről messziről lerí, hogy gyorsan leakarta tudni a maga kis jelenetét, felmarkolni a lóvét, az önéletrajzába pedig soha be nem írni, hogy The Big Bang.
Nagyon furcsa egy élmény volt, vagy messze kerüljétek el, vagy sokan üljetek le hozzá, némi alkohollal, és akkor talán sikerülhet akár még komédiaként is rögzülnie. Néha a látvány kárpótol a nagy üresség és még nagyobb badarságok miatt, esetleg néha Banderas egy-két beszólása csal az arcunkra némi félmosolyt, de semmi több. 2/10, többre nem futja.
Alapvetően egy noir krimiről van szó, csak sajnos nem épp a jobbik fajtából. Látványilag rendben van ugyan, a főleg sárga és lila színekből álló képi világ szinte pompásan tükrözi a klasszikus detektív sztorik hangulatát, néha még hellyel-közzel a Sin City-t is megidézi. Igaz, sokszor bűzlik róla az olcsóság szaga, de nekem valahogy bejött. A látvány mögött pedig ott van egy baromi furcsa egyveleg: a történet.
Ned Cruz (Antonio Banderas) old school stílusú magánnyomozó egy kihallgatószobában összeverve meséli el történetét három zsarunak. Pár hete megkereste őt egy börtönből szabadult orosz bokszoló, hogy kerítse elő sztriptíztáncos barátnőjét. Ned elindul, nem sokkal később pedig már a sivatagban találja magát, ahol szó esik részecskegyorsítókról, ősrobbanásról, földönkívüliekről... Mint már említettem, baromi furcsa az egyveleg.
Erik Jendresen nyilván elég sok krimiregényt olvasott, mielőtt hozzálátott volna a forgatókönyvhöz, de nem titkoltan a sci-fi is rajongásának tárgyát képezi. A végeredmény azonban nem több egy minimum B-kategóriás, tv-film minőségű, idővel unalomba fulladt karcolatnál, ahol még a párbeszédek egytől egyig nevetség tárgyát képezik. A sok üres fecsegés pedig hamar kizökkent minket, érdeklődésünk a film iránt pedig folyamatosan csökken. Akár egy sorozatnak még el is ment volna az alapötlet, de nem egy száz perces mozinak.
Még a színészeket sem tudnám pozitív jelzőkkel illetni, pedig nem semmi, kiket hoztak össze. Banderas már túlontúl erőltetett, a régimódi, cinikus magánzsaru szerepében. Pedig tud ő, ha akar, de itt tényleg egy irtózatosan papírmasé figurát írtak rá, amit még gyengén is hozott. Kikkel van még tele a film? William Fitchner, Delroy Lindo, Thomas Kretschmann, James Van Der Beek, Sam Elliot vagy épp Snoop Dogg. Volt értelme ennyi ismert névnek? Nem, nem volt, főleg, ha mindenkiről messziről lerí, hogy gyorsan leakarta tudni a maga kis jelenetét, felmarkolni a lóvét, az önéletrajzába pedig soha be nem írni, hogy The Big Bang.
Nagyon furcsa egy élmény volt, vagy messze kerüljétek el, vagy sokan üljetek le hozzá, némi alkohollal, és akkor talán sikerülhet akár még komédiaként is rögzülnie. Néha a látvány kárpótol a nagy üresség és még nagyobb badarságok miatt, esetleg néha Banderas egy-két beszólása csal az arcunkra némi félmosolyt, de semmi több. 2/10, többre nem futja.
naa egyszer azért meglehet nézni. valóban nem egy nagy szám, de nálam azért 4 pont is megvan
VálaszTörlésaz a fickó az első képről nem a Sherlock Holmesból az a nagy darab tag?
VálaszTörlésDe, az.
VálaszTörlés