Ned börtönbe kerül, mert eladott egy kis füvet egy zsarunak, aki még csak nem is civilben volt. Miután szabadul, szomorúan jut tudomására, hogy a nőjének azóta új pasija van, ráadásul Willie Nelsonról elnevezett kutyáját sem viheti magával. De valójában utóbbi jobban elszomorítja. Még szerencse, hogy van Nednek három lánytesója, akiknél talán sikerül meghúznia magát, amíg talpra nem áll. Ebből aztán kellő mennyiségű zűr adódik, pedig Ned csak jót akar, amikor látja, hogy egyik testvére élete sem olyan idilli, mint amilyennek messziről látszik.
Muszáj azzal kezdenem, hogy Paul Rudd, mert egyszerűen bitangul jó volt végig. Teljesen szabad szellemű, felnőtt bőrbe bújt gyerek. Egyáltalán nem az a tipikus sz*rok-bele mindenbe kategória, ezáltal nem erőltették túl a karakterét, hanem valóban hihető, mint ahogy eljátszotta.
Mindezt gondosan becsomagolták nekünk egy könnyed stílusú, lazán elröppenő másfél órába, ahol nem csak a mellékszereplők alakításai, de még az arányok is nagyjából a helyükön vannak. Közben pedig egyik vicces, vagy épp pusztán csak kellemes szituációból csöppenünk át a másikba, mellőzve az unalmas pillanatokat, hogy végül megkapjuk azt a kissé kiszámítható, mondhatni, már-már snassz tanulságot, miszerint a család milyen fontos dolog, bla bla bla - de mire eljutunk erre a pontra, már nem tudunk haragudni érte.
A 7 pontot keveselltem rá, a 8-at pedig bizonyos szempontból sokalltam, úgyhogy az osztályzatot valahol a kettő közt tessék elképzelni. Talán majd egy újranézés alkalmával engedékenyebb leszek.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
Mielőtt írnál, olvasd el
- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.
Köszönet