Whatever Works

Ez teljesen meglepett. A Whatever Works egy 2009-es Woody Allen film, és nem, nem olyan, mint a rendező mostani munkái. Nagyon úgy tűnik, az öreg rókát elkapta a nosztalgia, mert a film pontosan azt a hangulatot és csípős szellemiséget szállítja, amit mondjuk az Annie Hall, vagy a Manhattan. Persze közel sincs olyan jó, mint azok, nem akarok színvonalban párhuzamot húzni, de tény, hogy itt is minden megvan, amiért annak idején megszerettük Woody-t. A főszereplő Borisban is ugyanaz a magának való, szarkasztikus figura köszön vissza.

Története közel sem hétköznapi, de hát a rendező melyik filmje az? Elvált, egyedül tengeti életét New Yorkban, néha összejár a haverjaival, vagy éppen sakkleckéket ad kisgyerekeknek, bár általában elég egy rossz lépés, és máris elküldi őket... na pont oda. Röviden közel sem egy népszerű alak.

Egyik nap egy, a városba frissen érkezett fiatal lány, Melody kéretőzik be hozzá, mert nincs hol laknia, nincs mit ennie. Az öreg befogadja, de csak egy éjszakára. Az egy éjszakából aztán több lesz, előbb barátság, később házasság. Nem akarok minden poént lelőni, így is marad elég, de minimum akkora zűrzavarra és bonyodalomra kell számítani, amit a már fentebb említett régi filmekből ismerhetünk.

Valójában a film hangulata már az első pillanatokban elkapja az nézőt, amikor Boris például elkezd a kamerába beszélni, az emberek meg nem értik, hogy most épp kihez beszél. Ezen kívül ott van New York tipikusan azon arca, amit Woody előszeretettel mutogat, a képkockákhoz remekül párosuló halk talpalávalóval.

Igazából nem is értem, miért nem ez lett Woody nagy visszatérése, mint színész. Bár a Félig Üres sorozatból ismert Larry David is kiválóan hozza a szerepét, de ez igazából csak Woodynak áll jól. Hiszen mindig mindennel baja van, előítéletes, csipkelődős, az ember azt hinné, hogy felfogását tekintve egy burokban él, de valójában mégsem szűk látókörű, egyszerűen csak nagyon sok minden nem az ő világa.

Bár remek poénokkal van tele, az idővel már abszurddá fajult cselekmény is kavarog jobbra-balra, de a film vége nem jött be. Woody tud ennél jobbat is, nekem az utolsó húsz perc kicsit csalódásként lett elkönyvelve, valahogy arra mintha már elfogyott volna a szufla. Kár érte, mert még a 8 pontot is megkapta volna, de így 7/10. Aki szereti a rendező régi arculatát, annak mindenképp ajánlott.