Azonban ha hozzá vesszük, hogy itt egy nagyon meghatározó korszakot részesítenek előnyben, mégpedig azokat a bizonyos nyolcvanas éveket, az talán még némi megnyugvással töltheti el az embert, hiszen volna mit mesélni azokról az időkről, amikor a rock, mint műfaj valami egészen mást jelentett, mint napjainkban.
Sajnos azonban minden erőfeszítés hiába, kimondom, ami nyomja a szívem: a Rock of Ages egy nagyon ciki film, de szó szerint. Ha kivágnánk belőle az éneklős részeket, sajnos még akkor a felejthető alkotások népes táborába tudnánk csak sorolni. Bár a trailer azt ígérte, hogy Tom Cruise nagyon cool lesz, meg minden, de pont, hogy ő volt az, aki az egyik leggyászosabb alakítást produkálta (erről azonban nem ő tehet, hanem a karaktere), és ha nem lenne a főszereplő csajt megformáló Julianne Hough, akkor minden bizonnyal az övé lenne a citromdíj. Mert ha Cruise gyászos, akkor Hough egyenesen katasztrófa, és bár a kaszting jelentős része egész csalogató, de talán a Russel Brand - Alec Baldwin páros az egyetlen, akik okozhatnak pár viccesebb pillanatot.
A sztori ugye nem egy agyműtét: álmodozó csaj a nagy városba kerül, mert unja már a kisvárosi életet, kezdésnek felszolgáló lesz a híres rock klubban, ahol persze az egyik kollégájával azonnal egymásba szeretnek, majd a várható félreértés, miközben tüntetés folyik a klub, sőt, az egész rock élet ellen.
És végül...
A Rock of Ages nem csak, hogy musical-t utálóknak nem ajánlanám, de úgy konkrétan senkinek, mert az egész film olyan mértékig buta, de közben mégis próbál szebbnek-jobbnak látszani, hogy a két órás játékidő (!) egy komplett kínszenvedés lesz a végére. 3/10.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
Mielőtt írnál, olvasd el
- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.
Köszönet