Snitch

Azt mondom, hogy ez egy tipikus Rock-film volt. Testhezálló szerep, nyílegyenes sztori, néhány izgalmas pillanat, összességében nézhető alkotás, de mégis lerágott csont. Ja, és true story.

Én személy szerint örülök annak, hogy a Szikla végül visszatért az akcióműfajba, ahova annak idején igyekezett, illetve ahova szánták. Hiszen a Rundown nyitójelenetében az éppen visszavonulni készülő Schwarzi remekül átadta a stafétabotot, azonban Dwayne inkább elment vígjátékozni. Szerencsére azonban rájött arra, hogy nem ez a leginkább neki való műfaj (bár mindenképp hozzá kell tenni, hogy a nevettetés sem áll távol tőle), inkább vegyünk egy szigorú tekintetet, és kickeljük szét az asseket. Rock tehát visszatért, erre nincs jobb bizonyíték, mint a Faster, Fast Five (az a bunyó Diesellel!!!), G.I. Joe, és most a Snitch.

Az egykori Skorpiókirály ezúttal fián akar segíteni, akit csőbe húztak egy adag drogszállítmánnyal. Ahhoz, hogy lerövidítsék a fiú büntetését, be kéne mártani néhány dílert. A srác mivel nem ismer senkit, így az apa úgy dönt, beépül egy kartellbe, hogy az államügyész és a DEA segítségével lekapcsoljanak pár nagyobb kutyát, ezzel elősegítve a fia minél hamarabbi szabadulását.

Hamar lefutjuk a kötelező köröket: hősünk elvált, második házasságát tapossa, munkáját tekintve egy nagy lelkű főnök, aki hazafelé minden szó nélkül kiszáll a kocsijából, hogy ingujját feltűrve segítsen egy megszorult rakodómunkásának. A lecsóba hamar belecsapunk, innentől kezdve pedig némi drámázással meghintve ugyan, de egy egész elfogadható filmet kapunk, amelyben általában pontosan tudni, hogy melyik sarkon melyik fordulat vár minket. Az egész egy 100 perces popcorn, amit próbáltak eladhatóvá tenni a családi szálakkal, ahol a téteket próbálták fokozni azzal, hogy nem feltétlenül az a nagy kutya, akire mi gondolunk, mert később lesz egy még nagyobb. Sokszor kézzel fogható a feszültség (értem itt, amikor például Rock először megy a kartellhez), azonban vannak pillanatok, amikor mellékvágányokon járkál a cselekmény. Nagy kár érte.

Nem mondom azt, hogy Rock volt a legjobb választás a szerepre, de az a helyzet, hogy kezd neki menni a színészkedés. És ehhez a fajta gyakorláshoz jól jönnek az ilyen szerepek, ahol azért nem csak püfölni és szigorúan kell nézni, hanem némi apa-fia kapcsolatot is sikerül becsempészni. Mellékszereplők terén sem lehet igazán panaszunk, itt van Susan Sarandon, valamint a sokaknak a Walking Dead-ből ismert Jon Bernthal, az egykori sittes szerepében, aki a történet szerint konkrétan Rock jobb keze.

És végül...

Összességében egy korrekt film, semmi több. Nem kiemelkedő, de amíg tartott jó volt nézni, igaz, nem vágtam magam hanyatt tőle, de simán bepróbálható. 6/10.