The Hangover Part III

Valljuk be, oltári nagy hülyeség lett volna harmadszorra is ellőni ugyanazt a poént, így Todd Philips nem is kockáztatta meg ezt... Ettől függetlenül a Másnaposok 3. nem lett jó film, hiába farkasfalka, hiába a jól megszokott brigád, ez sajnos nem segít.

Ugyan nincs másnaposság, elveszett emlékek keresése, az alapszituáció nagyon halványan valahol mégis az első két részre hajaz. Történik ugyanis, hogy Allent apja (illetve egy zsiráf) halála után amolyan mentőakcióként egy otthonba akarják elvinni a többiek, mert nincs vele valami rendben. Útközben leszorítják őket az útról, és megjelenik egy Marshall nevű bűnöző az embereivel, aki elmeséli nekik, hogy pár évvel ezelőtt azon a bizonyos vegasi estén nagy problémát okoztak neki a tudtukon kívül... és persze Chow is, vagyis Marshall-nak a börtönből frissen megszokott Chow kell, ezzel pedig a srácokat bízza meg. Biztosításként elviszi magával Doug-ot. Három nap, ha Chow nem kerül elő, Doug halott. A farkasfalka nekivág, hogy előkeresse a kis kínait.

Szóval kalamajka van bőven, Doug sincs velük, és van egy bizonyos határidő; ezek mind az első, illetve második rész alapszituációját próbálják erősíteni, csak annyi, hogy nem fáj a srácok feje az előző esti piamennyiségtől. A gond az, hogy ez inkább Allen filmje, mintha ezúttal őt próbálták volna középpontba helyezni. És ezzel talán még nem is lenne különösebb gond, csak részéről a humor nem működik túlságosan. Bradley Cooper és Ed Helms pedig inkább csak asszisztálnak, még Ken Jeong is nagyobb teret kap sokszor. A poénok javarészt öncélúak, állatgyilkolás, ezerszer ellőtt elesések, fejbeverések, Allen primitív beszólásai is mind csak lehúzzák a filmet. Sajnos. Visszasírjuk azt az első részt. Ellenben John Goodman, mint Marshall elképesztő, még mindig baromi jó színész az öreg. Meggyőző, hatásos, van fellépése, tényleg elhiszed neki, hogy tényleg egy gyilkos.

Valahogy úgy nézhetett ki a helyzet, hogy Todd Philipsnek ezek a srácok amolyan aranytojás tojó tyúkok lehetnek a szemében, így újra összerángatta őket egy jó kis gázsiért, kezükbe nyomta a szinte nulla tudással megírt forgatókönyvet, és már szinte látta maga előtt a zsíros mozijegy bevételi adatokat. Más tippem nincs. Philips mindenképp akart még egy filmet, arra már magasról szart, hogy ezúttal nevessünk is. Őszintén, ennél még az is viccesebb lett volna, ha újra beszittyóznak a fiúk, és próbálják összerakni az előző estét. Így viszont egy sima közepes film lett belőle, ami olykor megmosolyogtat, de ismerve a fenomenális első epizódot, ez most csak kínos emlékeket hagy maga után. 5/10.