Olympus Has Fallen

Avagy Die Hard újratöltve! Valami ilyesmi minőséget kellett volna szállítani John McClane legutóbbi kalandjának, ehelyett kaptunk egy... tudjátok mit.

Még ha az első percekben nincs is bizalmad az Olympus Has Fallen felé, megnyugtatlak: abban a pillanatban, hogy beindul a gépezet, nincs megállás. Egy igazi, véres akciófilmről van ugyanis szó.

A történet röviden annyi, hogy terroristák megszállják a Fehér Házat, és az atombiztos bunkerből szállítják a követeléseiket. Elég szépen sakkban tartják a Pentagont, hiszen a túszok közt ott van maga az elnök is. Arra azonban nem számítottak, hogy egy legény azért talpon van a vidéken, aki próbálja levadászni a rossz fiúkat, még mielőtt ennél is rosszabbra fordul a dolog.

Leginkább a bevállalós része tetszett a dolognak, hiszen míg sok más filmnél a polgári áldozatok esetét nem mutatják, addig itt nem fordul el a kamera diszkréten. Magyarán az utca embere hullik, és ezt egész szépen az arcunkba tolják. Erről van szó, kérem szépen. És bár maga a film nem mentes néhány tipikus, akciófilmes húzástól, azért az mindenképp az előnyére válik, hogy veszettül tud pörögni, jók az akciók, na meg maga az egész megszállás úgy, ahogy van, bravúros.

És hát Gerard Butler. Könyörgöm, még sok-sok akciófilmbe kérjük a palit. Egyszerűen nagyon megy neki, nagyon badass puskával a kezében, és igazán meggyőző tud lenni ebben a szerepben, bár ezt nem először bizonyította be nekünk. Szerencsére a többi színésszel sem volt különösebb gond, Morgan Freeman szokás szerint kiváló, valamint Aaron Eckhart is rendben volt az elnök szerepében.

Ugyan messze nem ez a közelmúlt legjobb akciófilmje, de jó volt látni, hogy vannak még bevállalós produkciók, és szerencsére még az amerikai zászlót sem tolják annyira az arcunkba, esetleg akkor, amikor már szét van lyuggatva. Idén ugye érkezik még egy ilyen témájú film, de attól nagyon tartok, hiszen Roland Emmerich könnyen el tudja szúrni a dolgokat. Mindenesetre nálam ez így most 7/10.