Spoilerek következnek!
Ugyan az írók tartották magukat az ígéretükhöz, miszerint nem lesz happy end, de azért ennyire nem kellett volna összecsapni... na nem csak a befejezésre gondolok, hanem a nyolcadik szezon sem éppen a régi szép időket idézi vissza. Hol van már Arthur Mitchell, a zseniális negyedik évad sokkoló csattanójával, vagy még sorolhatnám. Nem, a nyolcadik évadnál nem tudtam eldönteni, hogy
a., az íróknak elfogyott minden ötletük
b., három évadnyi ötletük volt, amit belesűrítettek a maga zanzásitott módján egy évadba
c., kiégtek
Valahol mélyen azért reménykedtem, hogy ez a túlzsúfolt évad a végére tartogat némi meglepetést. Még akkor is, amikor az utolsó három részt egy héttel a finálé után, darálva küldtem le, mivel bevallom, jócskán elment a kedvem attól, amit finale season néven leadtak hétről hétre. A nagy meglepetés azonban elmaradt. És nem, nem az volt a bajom, hogy Dextert nem merték megölni. Egyszerűen csak egy ilyen kaliberű sorozat, amely évről évre szórakoztatott, letaglózott, lesokkolt, konkrétan függővé tett minket, végül egy olyan semmilyen - kimondom: szar - finálét kapott, hogy le a kalappal. Még ez is jobb befejezés lett volna:
Viccet félretéve, elkezdődött az évad, kapásból az első rész végén kaptunk egy löketet, amely adott némi kíváncsiságot, hiszen ebből még nagyon sok minden kisülhetett volna. Értem ezalatt Dr. Vogel felbukkanását, illetve azt, amire később rájöttünk: ő "teremtette" Dextert. Ez még így rendben is volt. Aztán meg az új sorozatgyilkos, akinek agydarabokra fáj a foga, ez is egy korrekt dolognak tűnt, de idővel egy nagy katyvasszá nőtte ki magát a dolog, na meg amikor Hanna felbukkant... hát kapják be, de tényleg. Ugyan az ő felbukkanása jócskán közrejátszott abban, amely irány felé elmentek az írók a finálét tekintve, de könyörgöm. Az egész évad során csak a fejemet kapkodtam, annyira túlvariáltak mindent, így újfent bebizonyosodott, hogy a kevesebb néha több. Itt viszont nagyon sok volt minden, és mégis kevés lett. Ilyen egyszerű.
Most pedig lássuk a finálét. Dexter ugye önkéntesen eutanizálja Debrát, majd bedobja a tengerbe, elvégre ha úgy vesszük, ő is az áldozata volt. Hű. Micsoda dráma. Aztán jön az öngyilkosság, mondván, hogy úgyis mindenki meghal körülötte, senki sincs biztonságban. Igen, végül is új életet kezdhetne fiával és élete szerelmével, teljesen tiszta lappal indulhatna, még a gyilkolással is felhagyna, mindezt egy másik országban, vagyis nulla az esélye annak, hogy Hannát és Harrisont bármi baj érné Dexter miatt, de nem. Ő inkább szarik arra, hogy egy szem vér szerinti gyereke nem csak az anyját, de így most az apját is elveszíti, és inkább belerohan a hullámokba. Mi ez, ha nem WTF?
Aztán az utolsó jelenet, amitől a leginkább tartasz, reméled, hogy nem kerül rá sor, de mégis. Mert ez volt a kegyelemdöfés, amikor láthattuk, hogy Dexter túlélte, egy fatelepen dolgozik, magába roskadva, depresszív állapotban, amihez elengedhetetlen a kötelező szakáll, hiszen ha valakinek lelki gondjai vannak, az alap, hogy nem borotválkozik. Aztán a függöny leereszkedik, te pedig csak ülsz, felfogod, hogy véget ért egyik kedvenc sorozatod, majd felfogod, hogy így ért véget egyik kedvenc sorozatod, és csak annyit mondasz: "hát, a kurva anyátokat".
Sajnos minden szóval egyet kell értenem.
VálaszTörlésAmennyire élveztem ezt az írást, annyira nem élveztem a Dexter fináléját. Csatlakozom a cikk írójához és az előttem szólóhoz. A Dexter lejtmenete már pár évaddal ezelőtt elkezdődött. Nagyon szomorú vagyok, hogy kedvenc sorozat gyilkosom története így ért véget.
VálaszTörlés