kritika: The Internship

Nem tudom, mi a rosszabb. Hogy egy egész estés Google-reklámot láttam, vagy azt, hogy egy sablon-komédiát?

Történetünk két frissen menesztett, órákkal bizniszelő fickót állít középpontba, akiket nem elég, hogy kirúgtak, de, hogy teljes legyen a kép, egyiküknek még a csaja is kiteszi a szűrét. Mit lehet hát tenni két már-már nem éppen fiatal arcnak, akikben egy világ omlott össze? Jelentkezni a Google-höz, mint gyakornok.

A tipikus korkülönbség-poénokon hamar átesünk, és természetesen, ahogy az várható volt, már az első pillanatban összetűzésbe kerülnek a kemény alfahím arcokkal, akikkel aztán ellenséges csapatba kerülnek, míg hőseink a lúzer-csapatot képviseltetik. De mint a Hegylakóban, itt is csak egy maradhat.

Ha nem voltam túl világos, akkor a film egy nagyon szépen és nagyon sokszor kitaposott ösvényen halad előre, lényegében minden következő sarkon ácsorgó fordulat előre kiszámítható, és ha ez nem lenne elég, akkor a játékidő is simán van két óra, ha az unrated verzióra fizetsz be. A gond csak az, hogy Shawn Levy, a Vasököl, az Éjszaka a múzeumban-filmek és sok más "remekmű" rendezője nem igazán bírt el ezen feladattal.

Még szerencse, hogy a főszerepre Vince Vaughn és Owen Wilson lett kiválasztva, akik simán csak önmagukat, vagyis a jól bevált karaktereiket hozzák. Még ha csömöröd is van tőlük, ebben a filmben talán még felüdülés is lehet a jelenlétük. Röpke mellékszerepekre pedig John Goodmant és Will Ferrellt is sikerült megnyerni, hogy színesítsék kicsit ezt a közel sem színes komédiát.

Néhány poénon azért lehet kacagni, vagy maximum mosolyogni, csordogál a cselekmény a maga kiszámítható módján, de maradandó emlékeket nem igazán fog hagyni: az Internship 2013-ban az élő példa arra, hogy vannak még tucatfilmek, amelyek talán el sem készültek volna, ha nem egy ekkora céget reklámoznának, mint a Google. 5/10.