Attack the Block

Mivel nálam a Paul elég gyengén leszerepelt, így az Attack the Block maradt a másik reményem az idei mezőnyből, ami a poénosra vett idegenes filmeket illeti. Hogy milyen lett a végeredmény? Pörgős, szórakoztató és még véres is.

Miközben egy csajt éppen kirabol egy fiatalkorú gettóbanda a londoni éjszakában, egy űrlény csapódik be melléjük. A srácok elintézik ugyan az idegent, de arra nem számítanak, hogy ezzel csak idecsalogatják a többit, akik hát... sokkal nagyobbak. És őket akarják.

Nem egy nagy kaliberű történet, ezt aláírom, de nem is az egyediségen volt a hangsúly, sokkal inkább az agyatlan szórakoztatáson. És azért valljuk be, ezt sikerült is teljesíteni. Végig repkednek a jobbnál jobb egysorosok, a szlengek, miközben kölyök-gangsta hőseink menekülnek az idegenek elől. Persze akármennyire is adják a keményet, valójában nekik is haza kell érniük tízre. Eleinte még nem nagyon szimpatizálsz velük, de hamar átállsz az ő oldalukra, és akkor még nem is volt szó jellemfejlődésről.

Joe Cornish rendező (az ő kezei alól fog kikerülni az Ant-Man film szkriptje is!) próbálta úgy megközelíteni a sci-fi előtti tisztelgést, ahogy azt Eli Craig tette a Tucker and Dale vs. Evil esetében. Egyszerre hajol meg előtte, és fordítja ki a sablonjait. Itt még azért hozzá kell csapni némi gettó hangulatot és stílust, de nem a megszokott New Yorkban, hanem az öreg London falai közt. Üresjáratot sem igen találsz a közel másfél óra alatt, talán a dealer srác mellékszála volt az, ami egy kicsit erőltetett volt számomra, de még arra sem mondanám, hogy unalmas, csak kicsit túlvariálták, feleslegesen.

Az írás elején említettem a Paul-t, de ne tessék párhuzamot vonni a két film közt, még akkor sem, ha Nick Frost is szerepel mindkettőben. Igaz, itt mellékszerepben bukkan fel, de hozza a formáját. 7/10-et adok most rá, nem is tudom, mi hiányzott volna egy 8-ashoz. Talán majd egy újranézés feljebb dobja, mert még biztosan elő fog kerülni.