2012. február 3.

Another Earth

| | 5 comments
Bevallom, én valamilyen szinten túlértékeltnek találtam ezt a filmet. Nem arról van szó, hogy nem kötött le, mert egy húzásra végignéztem, de maga a mondanivalója kissé már a lerágott csont kategóriába sorolható. Ehhez mondjuk hozzájön az a plusz, ami kiemeli az átlagból, miszerint megjelenik az égen a Föld bolygó pontos mása, ugyanazokkal az emberekkel, mint mi.


Maga a történet azonban mégsem erre épül. Rhoda egyik éjjel ittasan ül kocsijába, amelynek baleset lesz a vége. Egy karambol, a másik autóban pedig egy boldog család: apa, a terhes anya, és egy kisfiú. Egyedül Rhoda és a családapa éli túl a tragédiát. A lány börtönbe kerül, majd miután évekkel később a bűntudattól fuldokolva kiszabadul, úgy dönt, anonim felveszi a kapcsolatot az azóta is mély depresszióban élő férfival.

Mindeközben tovább folynak a kutatások az égen megjelent Föld 2. felé. Embereket toboroznak, a legszerencsésebb pedig elrepülhet rá. Rhoda is beadja a jelentkezését, hátha. Azt muszáj leszegezni, hogy aki űrhajókra és invázióra kíváncsi, az jobb, ha neki sem áll. Ez egy kőkemény művészi alkotás, ahol a Föld 2. talán nem más, mint a lelkiismeretünk szimbóluma.

Az elsőfilmes Mike Cahill teljesen eredeti ötlet alapján dolgozott, és nem kétlem, hogy hallani fogunk még felőle, de azt hiszem az írást valaki másra kéne bíznia. Az Another Earth ugyanis nem más, mint egy sokszor látott dráma, egy másfél órás kiszámítható lelki őrlődés, amit az enyhe sci-fi beütés tart életben. Na meg a bámulatos fényképezés, mert az bizony egy jó időre beleég az agyunkba. Az egész film ugyanis egy vizuális csoda, erre jobb kifejezést nem találtam. Nem csak képileg, de a remekül passzoló dallamok is utánozhatatlan hangulattal koronázzák meg a látottakat.


A két színészre sem tudnék rosszat mondani: Brit Marling neve eddig ismeretlen volt számomra, viszont William Mapother a Lostból ismerős lehet sokaknak. Mindketten remekeltek, de még ők sem tudták menteni a menthetőt.

Azt hiszem túl nagyok voltak az elvárásaim, ami nem is csoda, hiszen szinte mindenhol a magasba emelték a filmet. Valamilyen szinten elgondolkodtatott, kicsit talán meg is fogott, de közben meg kicsit mégsem. Egy biztos, újranézni nem fogom. Nekem nem ez lett a filmem, a végösszeg meg 6/10 maximum. Kell egyfajta melankolikus hangulat hozzá, hiszen mindkét főszereplő eléggé mélyponton van, és ez teljesen átérződik.

5 megjegyzés:

  1. Truly a transcendent film. Remarkable and ethereal

    VálaszTörlés
  2. abszolút jogos: nálam szintén 6/10. Akkora potenciál lenne a sztoriban, ha nem a bűntudat őrlődésére koncentrálnának (amit valójában már láttunk, ennél jobb formában), és megtoldanák egy nagyobb pénzinjekcióval. A fényképezés szintén eszméletlenül ügyesen komponált, komor, absztrakt, máskor meg csak egyszerűen gyönyörű, ahogy felvillan a bolygó. Jó a film szó se róla, de a témában sokkal erősebbek vannak, a sztori meg ziccer.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony bizony. A lehetőség ott volt, rá is voltam pörögve rendesen, aztán meg csak hiányérzet maradt a végére.

      Törlés
  3. Igaza van a bejegyzés írójának. Egy túlértékelt fos volt ez a film. Háromszor álltam neki, amire végigszenvedtem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na azért fosnak nem nevezném, de nem éppen erre számítottam. Ja, és nem is űrhajókra meg invázióra :)

      Törlés

Mielőtt írnál, olvasd el

- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.

Köszönet