Robert Ledgard elismert plasztikai sebész, lenyűgöző villájában éli nem éppen szokványos mindennapjait. Felesége ugyanis tizenkét évvel ezelőtt halálra égett, ő pedig azóta kidolgozott egy minden sérülésnek ellenálló bőrszövetet. Ehhez szüksége volt egy alanyra, aki egy Vera nevű lány, nem mellesleg Robert foglyaként tengődik a villában, sok-sok éve elzárva a külvilágtól. Ennél többet pedig felesleges is tudnod, mert ez a nyomasztó légkörű, két órás beteges agymenés tartogat még néhány meglepetést. Almodóvarnak ugyanis sikerült elérnie azt, hogy A bőr, amelyben élek kellőképpen lesokkoljon, és egy bizonyos ponton egy akkora övön alulit kapjunk a filmtől, amelyet minden bizonnyal nem fogunk egy könnyen elfelejteni. Gusztustalan jelenetektől ugyan mentes, de témáját tekintve mindenképp megbotránkoztat.
Banderas játéka nekem amekkora koppanás volt a The Big Bang című akármicsodában, most ugyanilyen arányban volt kiváló, amit alakított. Elegáns, ugyanakkor félelmetes is a megjelenése, Almodóvar keresve sem találhatott volna jobb színészt erre a feladatra, sugárzott belőle az a fajta titokzatosság, amit a rendező elkívánt érni főszereplőjével kapcsolatban. Elena Anaya vele ellentétben nem domborított akkorát, viszont részéről is jelen volt ez a fajta kisugárzás, amellyel ketten, Banderassal karöltve uralják jeleneteiket.
Nem indul be könnyen a film gépezete, sőt, néhány jelenetet egyenesen feleslegesnek találtam, de mégis, nagyon ütős egy darab. Nem való mindenkinek, mert súlyos, egyáltalán nem hétköznapi hangvétellel bír. Nevezhetjük akár pszichodrámának, vagy épp pszichothrillernek, a lényeg, hogy még egy ideig motoszkál a fejünkben. 7/10.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
Mielőtt írnál, olvasd el
- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.
Köszönet