Goon

A pofonok filmje? A Goon szinte majdnem azt szállítja, amit kell: jégkorong és hatalmas öklösök, amelynek következtében jókora vértócsák loccsannak a jégen. A Take me home tonight rendezőjének filmje egy másfél órás brain-off kikapcsolódás; kár, hogy a kötelező sablonokat még így sem úsztuk meg.

Doug Glatt (Sean William Scott) amolyan jólelkű izomagy, egy helyi pubban biztonsági őr. Családjában már mindenki vitte valamire, emiatt szülei neheztelnek rá (kötelező sablon #1). Doug azonban tudja magáról, hogy nem egy észlény, de bunyózni azt tud. Jégkorong-geek haverja, Ryan (Jay Baruchel) elviszi Doug-ot egy meccsre, ahol a srác egy véletlen folytán bunyóba keveredik egy játékossal. A játékvezető felfigyel rá, nem sokkal később pedig Doug egy jégkorong csapatban találja magát. Játszani nem tud, nem is kell, elvégre ő a "goon", vagyis aki bunyóval tartja fel az ellenfél játékosait. Természetesen egy csaj is felbukkan a színen, hogy a kötelező sablon #2 is helyet kapjon.

A szerelmi szál bevonása némiképp rombol az élményen, tökéletesen megakadályozza, hogy egy csihipuhi férfifilm legyen a végeredmény. Másfelől pedig a Goon a már jól bevált recept alapján készült. Vagyis jóformán semmin, de tényleg semmin nem fogsz meglepődni, minden fordulat messziről kitalálható, évente tonnaszámra készülnek hasonló monoton forgatókönyvek. Na de akkor mitől működik mégis? Egyrészt Sean William Scott remekül hozza a gyámoltalan izompacsirtát. Még mindig nem egy kiemelkedő tehetség, de őt nem is ezért szeretjük. Egyszerűen az általa megválasztott karakterek mind-mind passzolnak hozzá. Most felejtsük el a laza Scottot, kicsit talán bugyutább, de nem a humoros szinten. A másik dolog pedig a pofonok. Amikor bunyó van, akkor érzed Te is, hogy bunyó van. Mintha tíz centire suhannának el az öklök a fejedtől. Hatalmas respect a hangeffektusokért, mert megmondani nem tudom, mikor hallottam filmben legutóbb ennyire jó puffanásokat verekedés közben.

Ha ezekhez még hozzávesszük a jobbnál jobb dumákat, akkor máris egy simán elfogyasztható egyveleget kapunk végeredményül. Nem egy világmegváltó film, de simán bepróbálható, viszont nem ígérem, hogy tetszeni fog. Erről pont a már említett kiszámíthatóságát lehet csak okolni. Nálam többnyire betalált, kedvelhető film, és még Jay Baruchel is jó volt, bár mostanában kedvelem őt. 7/10, de ha kihagyják a csajt belőle, még egy nyolcas is elfért volna.