2012. október 7.

The Bourne Legacy

| | Leave a Comment
Tök jó lenne azt írni most, hogy létezik jó Bourne-film Jason Bourne nélkül, meg hogy sikerült tartani a szintet a zseniális trilógiához képest, de sajnos ezt a kezdést kénytelen vagyok elvetni.


Kicsit olyan érzésem volt, végig azt a flesst pumpálta belém a film, hogy az egész mintha egy lezárt trilógia utáni felvezetés lenne valami másik, nagyobb volumenű dologhoz, hiszen amikor Aaron Cross a tévében Jason Bourne fényképét bámulta, a legelső gondolatom az volt: találkozniuk kell. Így legyen, mert ha nem, akkor nem igazán érdekel a folytatás - már ha lesz. Pedig hagytak elvarratlan szálakat, minden esélyt nyitva hagytak, hogy ne maradjon ennyiben a történet, mondhatni, folytatásért kiált. Hatalmas lyuk lenne, ha ennyiben maradna a téma.

Jason Bourne hiányát próbálták pótolni azzal, hogy a film a trilógia utolsó darabjával, az Ultimátummal játszódik majdnem párhuzamosan, miközben maga a történet egy másik programról szól. Persze a cím telitalálat, még ha semmi köze sincs az azonos című regényhez. Jason Bourne az agymosó ügynök-program leleplezésének első szikráját csiholta meg, ezzel az ügynökség azt érte el, hogy likvidálni kell az ügynököket. Persze csak egy legény van talpon a vidéken, mégpedig Aaron Cross, aki ügyesen túljár hóhérjai eszén. De mivel a programnak, pontosabban a kiképzésnek "hála" bizonyos gyógyszerek függője lett, így egy, az ügynökség laborjában ténykedő doktornővel karöltve próbálja kiírtani magából a vírust, ehhez azonban a világ másik felére kell utazni, miközben vadásznak rájuk.

Az, hogy Matt Damon nem kívánt újra JB bőrébe bújni, teljesen jogos volt, a trilógiát korrekt módon zárták le. Persze a készítők nem akartak itt megállni (furcsa is lett volna), és szerencsére sikerült egy viszonylag elfogadható oldalról megközelíteni a Legacy-t. Nem tipikus folytatás, az egész sztori tényleg Bourne hagyatéka, a láncreakció, amit elindított. Szóval nem, egyáltalán nem a megközelítésen bukott meg a film nálam, hanem olyan dolgokon, hogy ezt több, mint két órában elmesélni totálisan felesleges volt. Ebből adódóan a sokszor ingoványos talajon mozog a cselekmény, az elején konkrétan nem is mutattam nagy érdeklődést, szépen lassan kapott csak el. Később még párszor az órámra kellett pislognom.


Sajnos a finálé sem sikerült olyan jóra, mint azt az ember egy akciófilmnél elvárja, bár igaz, írtam fentebb, nincs konkrét lezárás, de basszus, mégis csak a film vége, az utolsó fight (pontosabban motoros üldözés), és egyáltalán nem éreztem azt, hogy ez lenne az a bizonyos finálé.

Ellenben a színészek remekelnek: Jeremy Renner az új akciósztár, ezen kár is vitázni. Na nem úgy, mint Damon volt, aki babaarca ellenére tökéletesen hozta a szuperügynököt, de egy másik akciófilmben már húznánk a szánkat a jelenléte miatt. Renner egyszerűen cool volt, ahogy aprított. A másik telitalálat pedig a gonoszok oldalán feltűnő Edward Norton, de ezt kár is lenne magyarázni. Bár neki inkább olyan rossz fiú szerep jutott, mint David Strathairn-nek az előző részben, vagyis csak a monitorok mögül osztja az utasításokat, de valami nagyon meggyőző tudott lenni.

Végszónak még annyit, hogy sok helyen olvastam, miszerint akciófilmnek elmegy, Bourne-filmnek már nem. Nos, nálam pont fordítva sült el: a forgatókönyvön még lehetett volna csiszolni pár helyen, hogy még jobb akcióélményt nyújtson, ellenben teljesen belepasszol a Bourne univerzumba, sikerült pár nosztalgikus pillanatot is szereznie. Crossnak és Bourne-nak pedig találkozni kell, hogy az Ügynökség megfizessen. Nincs mese. 6/10.


0 Comments:

Megjegyzés küldése

Mielőtt írnál, olvasd el

- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.

Köszönet