A harcos (The Fighter)

Néha az embernek már szinte csömöre van attól, ha egy film elején leközlik, hogy igaz történet, mígnem jön egy ilyen Fighter, és máris minden rendben lesz. Ugyanis ez egy kegyetlenül jó élmény lett, ehhez kétség sem fér. Bokszolós témából nem a legkönnyebb feladat igazán jó filmet faragni, általában nagyon ügyelni kell a katarzisra, és hogy ne egy újabb Rocky szülessen.

Csodálkoztam picit, milyen erősen ráálltak a családi dolgokra, már-már picit jobban, mint magára a sportra. Vagyis inkább csak az elején. Mondjuk ez elengedhetetlen, ha a menedzser az anya, az edző pedig a testvér. Na de lássuk. Micky Ward-nak nem mennek túl jól a dolgai, ami a bokszolást illeti. A film azt az időszakot meséli el, amikor végre megadatott neki a lehetőség a kiugrásra, ám ezzel egy időben került börtönbe a testvére, aki mindamellett a nagy visszatérését is tervezgeti.

A Fighter esetében egy nagyon összetett drámával van dolgunk. Van ugyanis sport, család, szerelem, az érzelmek már a plafont verdesik néha. Magával a boksszal nem vagyok túlságosan jó viszonyban, de tény, hogy a ringben töltött jelenetek megfelelően a székhez szegeztek. Ahogy azt kell. Főleg az utolsó meccs, na arról tényleg nem tudtam egy pillanatra sem levenni a szemem.

Ha a két főszereplőt nézzük, akkor az van, hogy Mark Wahlberg megbirkózott a főszereppel ugyan, de Christian Bale simán jobb nála. Megint leadott jó pár kilót, ez dicséretes ugyan, de ha ezt még nem is nézzük, akkor is kiváló, amit és ahogyan előad. Az egykori nagy bokszoló, aki mára már lerobbant drogos. Öröm nézni, ahogyan beszél, hangsúlyoz, poénkodik, ahogyan színészkedik basszus. Így kell ezt csinálni, kérem. Amúgy is az egyik kedvenc színészem, de megkockáztatom, hogy ez a legjobb alakítása. Most oké, a Gépész is említésre méltó, de ott inkább csak a fogyás miatt, itt azonban a játék a lényeg. A Golden Globe-ot már bezsebelte érte, de az Oscar-t is neki, tényleg!

Van egy jó hírem is, aki nem rajong a boksszal kapcsolatos mozikért, talán még annak is betalálhat, mondjuk a keményebb drámázások miatt. Sajnos a finálé előtti edzési jelenetek nem túl felemelőek, pedig az ilyeneknél pont ez a cél, de hát annyi baj legyen.

Nem is szaporítom tovább a szót, ez bizony ez kemény 8/10 lett. Látni kell és kész. Viszont ha már megemlítettem az Oscar-t, nos a Legjobb Film-díjat semmiképp nem adnám a Fighter-nek, akármennyire is épphogy tökéletes alkotás lett. Nagy lesz a vérengzés a díjátadón, az egyszer biztos.