2011. október 14.
The Go-Getter
Teljesen felkészületlenül ért, annyira voltam csak képben, hogy ez egy roadmovie. Ezt is csak onnan tudtam, mert éppen ahhoz volt kedvem, így bukkantam rá a The Go-Getter-re. Hogy miért maradt ki eddig? Jó kérdés.
A történet: Mercer elköt egy kocsit, majd átszeli Amerikát, hogy közölje rég nem látott, rossz múltú féltestvérével anyjuk halálát. Az út nem zökkenőmentes, javarészt kellemetlen dolgok történnek vele, miközben felhívja őt az autó tulajdonosa (Zooey Deschanel), hiszen a mobilja a kesztyűtartóban maradt. Különös kapcsolat alakul ki köztük, amit nevezhetünk akár szerelmi szálnak is. Szerencsére nem az a tipikus, inkább furcsának nevezném.
Bevallom, nálam a hangulat vitt mindent, de úgy igazán. Kocsikázás, miközben szólnak a gitárra írt zenék, a háttérben pedig gyönyörű amerikai tájak suhannak el. Ennyivel meg is vettek, kilóra. Még ha nem is elsőre kapott el ez az összhatás, de berántott idővel. A film pedig egyáltalán nem hétköznapi kivitelezéssel bír, néha csak a főszereplő srác vízióit tárják elénk. Az alaphangulat kissé lehúzós, de erre csak a végén jöttem rá, amikor kiköpött magából, vissza a valóságba.
A telefonbeszélgetések a legjobb pillanatok közé tartoznak. Filózgatnak az életről, megbeszélik, hogy kinek mi a kedvenc jégkréme, ilyenek. A főszereplő srác, Lou Taylor Pucci egyeseknek az Informersből ismerős lehet, és valójában piszok jól elviszi a hátán a filmet. És itt még Zooey is jól játszik, pedig legutóbb a Your Highnessben ő volt a kaszting leggyengébb láncszeme.
Először talán csak hét pont ment volna rá, de azt hiszem épphogy elfér a 8/10-es filmeknél nálam. Rossz kedvvel ne üljetek le hozzá, mert mint már említettem, eléggé letud lombozni, ha nem vigyázol.
A történet: Mercer elköt egy kocsit, majd átszeli Amerikát, hogy közölje rég nem látott, rossz múltú féltestvérével anyjuk halálát. Az út nem zökkenőmentes, javarészt kellemetlen dolgok történnek vele, miközben felhívja őt az autó tulajdonosa (Zooey Deschanel), hiszen a mobilja a kesztyűtartóban maradt. Különös kapcsolat alakul ki köztük, amit nevezhetünk akár szerelmi szálnak is. Szerencsére nem az a tipikus, inkább furcsának nevezném.
Bevallom, nálam a hangulat vitt mindent, de úgy igazán. Kocsikázás, miközben szólnak a gitárra írt zenék, a háttérben pedig gyönyörű amerikai tájak suhannak el. Ennyivel meg is vettek, kilóra. Még ha nem is elsőre kapott el ez az összhatás, de berántott idővel. A film pedig egyáltalán nem hétköznapi kivitelezéssel bír, néha csak a főszereplő srác vízióit tárják elénk. Az alaphangulat kissé lehúzós, de erre csak a végén jöttem rá, amikor kiköpött magából, vissza a valóságba.
A telefonbeszélgetések a legjobb pillanatok közé tartoznak. Filózgatnak az életről, megbeszélik, hogy kinek mi a kedvenc jégkréme, ilyenek. A főszereplő srác, Lou Taylor Pucci egyeseknek az Informersből ismerős lehet, és valójában piszok jól elviszi a hátán a filmet. És itt még Zooey is jól játszik, pedig legutóbb a Your Highnessben ő volt a kaszting leggyengébb láncszeme.
Először talán csak hét pont ment volna rá, de azt hiszem épphogy elfér a 8/10-es filmeknél nálam. Rossz kedvvel ne üljetek le hozzá, mert mint már említettem, eléggé letud lombozni, ha nem vigyázol.
NA akor ezt majd bepróbálom valamikor. Régi film?
VálaszTörlés2007-es
VálaszTörlés