Ha összerakod a tipikus bokszolós filmeket, nyakon öntve némi Túl a csúcson szintű apa-fia drámázással, és ha ehhez még hozzávágod, hogy emberek helyett robotok szállnak a ringbe, akkor megkapod a Real Steel furcsa egyvelegét. Mindez belepasszírozva egy olyan forgatókönyvbe, ami úgy minden, csak éppen nem kreatív, nem szolgál újdonságokkal sem, ergo két mérföldről sejtheted a dolgokat, ha legalább egy Rocky-t vagy egy családi drámát láttál már életed során.
A közeljövőben már a humánus boksz nem menő, az emberek csak a háttérből irányítják az egymás ellen harcoló gépeket. Charlie (Hugh Jackman), az egykori bokszoló is ebben a hajóban evez, csak éppen tartozik jobbra-balra, robotjait pedig sorra verik péppé. Aztán egy nap megkapja a hírt, hogy volt felesége elhunyt, tizenegy éves fia pedig ideiglenesen hozzá kerül. Természetesen a viszonyuk eleinte nem túl rózsás, de amint érdekelni kezdi a srácot az apja biznisze, úgy kezdődik meg a hanyag fater tipikus jellemfejlődése és a családi dráma ezerszer lerágott erőltetése.
Azért azt be kell ismerni, hogy a bunyók tényleg a helyükön vannak, minden egyes pofonnak szinte érzed a súlyát. Tombol a CGI is, ahogy az megvan írva, tényleg minőségi fokon művelve azt. Ezen a téren nem is lehet panaszunk, na de a többi... egyszerűen fuldoklunk a sablonoktól.
Azt nem tudom, Hugh Jackman mennyire látott benne tényleges fantáziát, vagy mennyire dominált inkább a pénz, ebbe ne is menjünk most bele. A karakterét hitelesen adta elő, vele szokás szerint nem is volt baj. Azonban a fiát megformáló Dakota Goyo figuráját sokszor már az idegesítő kategóriába tudtam volna sorolni, noha nem maga a srác miatt, sokkal inkább, mert olyanra írták meg.
Sima, közepes szórakozás, amit a sallangoknak azért csak-csak sikerült kinyírnia. 5/10, akár ki is hagyható. Azonban ha igaz a hír, hogy terveznek folytatást, arra kíváncsi lennék, mivel a túlfűtött drámázáson már túlestünk, így a második rész még akár jól is elsülhet.
Azt nem tudom, Hugh Jackman mennyire látott benne tényleges fantáziát, vagy mennyire dominált inkább a pénz, ebbe ne is menjünk most bele. A karakterét hitelesen adta elő, vele szokás szerint nem is volt baj. Azonban a fiát megformáló Dakota Goyo figuráját sokszor már az idegesítő kategóriába tudtam volna sorolni, noha nem maga a srác miatt, sokkal inkább, mert olyanra írták meg.
Sima, közepes szórakozás, amit a sallangoknak azért csak-csak sikerült kinyírnia. 5/10, akár ki is hagyható. Azonban ha igaz a hír, hogy terveznek folytatást, arra kíváncsi lennék, mivel a túlfűtött drámázáson már túlestünk, így a második rész még akár jól is elsülhet.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
Mielőtt írnál, olvasd el
- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.
Köszönet