2012. július 30.

A [REC] hármas

| | 1 comment
A közelmúltban debütált [REC] széria harmadik, és egyben leggyászosabb fejezete után úgy döntöttem, virtuális tollat ragadva írok egy amolyan összesítés féleséget mindhárom részről. A 2007-ben debütáló első rész hatalmas közönségsikernek örvendett, baromi sok eismerést sikerült begyűjtenie. Nem is csoda: akkoriban még nem folyt a csapból is a found footage kivitelezés, bár tény, hogy nem csupán ebben rejlik a [REC] ereje, már ami van neki, mert nekem ez az epizód sem nyújtotta azt a fajta élményt, amire számítottam. Hozzáteszem, az elmúlt hetekben sikerült csak sort kerítenem az első két részre is, és mivel manapság az embernek már jobb híján csömöre van a kézi kamerás horroroktól, ez is jócskán közrejátszhat abban, hogy valamiért nem sikerült elkapnom a fonalat.

A történet szerint egy éjszakai közéletről tudósító műsor stábja ezúttal a tűzoltókat célozza meg, mint aktuális napiszám, akiket egy tömbházhoz riasztanak. Egy öregnő ugyanis láthatólag bekattant. Az egyik lánglovagot aztán meg is harapja a néni, nem sokkal később pedig konkrétan karanténba zárják a lakóházat, mint kiderül ugyanis, egy veszélyes járvány tört ki, vagyis akit egy fertőzött megharap, szintén zombihoz hasonló ámokfutóvá válik.

Valahol érthető a [REC] sikere, az sem csoda, hogy Amerika fel is dolgozta a Karanténnal, mert valójában a műfaj kedvelőit több szempontból kielégíti. Rázkódó kamera, vérengzés, amit akartok. Természetesen nem maradhatnak el a szokásos logikai hülyeségek sem, ami ezek mellett a leginkább zavart, az a film befejezése volt. Nem tudom, ki hogy van vele, de teljesen elütött az addig látottaktól. Nem árulok el nagy spoilert azzal, hogy a fináléban fény derül az egész járvány okára, ami valahol nem is ártott, de maga az egész koncepció engem bitangul zavart. Mindent összevetve 6/10. Nem rossz darab, talán ha 2007-ben látom a Devil Inside és a Chernobyl Diaries előtt, akkor most lehet másképp vélekednék.




Aztán természetesen érkezett is két évvel később az elmaradhatatlan második rész, amellyel már a kezdéskor megvettek kilóra, de később sajnos el is adtak. A sztori ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész abba maradt, csak éppen a helyszínre érkező SWAT szemszögéből. Ez mind addig volt érdekes, amíg egy másik szálat bele nem vontak a dologba. Nyilván szükség volt rá, hiszen egy néhány tagból álló elit alakulattal nem sokra mentek volna 85 percen keresztül, így pár fiatallal próbálkoztak, akik aztán - nem mondom meg, hogy - bekapcsolódnak az eseményekbe. Hiába volt rájuk úgymond szükség, engem az ő sorsuk eléggé hidegen hagyott, az első jeleneteik egyenesen untattak, és sajnos itt kezdődött az a fajta lejtmenet, amelyen csak a befejezés javított, mert az ennél a résznél még tetszett is. De az összkép még így is többször volt unalmas, mint érdekfeszítő, azt hiszem 4/10, eleinte még egy ötös is elfért volna talán, de végül mégsem.


Én mondom, itt egyszer s mindenkorra be kellett volna fejezni a témát. Még "szerencse", hogy a harmadik rész esetében nem próbálkoztak tovább ezzel a tömbház dologgal. De kezdem az elején. Láttatok már igazán elcseszett folytatást? Olyan, ami nem csak az előző epizódok tükrében siralmas, de amúgy is egyfajta minősíthetetlen borzalomnak tehető be? Na, a [REC]3 - Genesis pont ilyen. Konkrétan vannak jelenetek, amik szinte saját maguk paródiájává fajulnak át. A gond csak az, hogy mindeközben meg véresen komolyan veszik az egészet.

A legegyszerűbben úgy tudnám kifejezni, hogy az egész egy Asylum-film szintjén foglal helyet, na jó, talán egy fokkal "jobb" annál. Ezúttal egy esküvő, egészen pontosan egy lagzi torkollik mészárlásba, majd miután elkezdődik a menekülés, a film máris szakít a kézi kamerás megoldással. WTF? A poén, hogy pont ennél a résznél írják ki a címet. Ennyi erővel más címet is kaphatott volna, nem? A jó hír azonban, hogyha többen nézitek, akkor a szánalmasan vicces jelenetek még kollektív nevetést is okozhatnak, mondjuk a fülhallgatós poén, valamint a "Sponge John" jelmez a maga módján, de ütött.

A tippre maximum 50 kilós menyasszony is van olyan erős, hogy csak úgy lazán kihúzzon egy láncfűrészt egy fatuskó közepéből, de amikor felmászik egy lépcsőn, már nem viszi magával, addigra biztos nem bírja már el. Viszont egy abszolút röhejes befejezéssel megadva a kegyelemdöfést ennek a borzadálynak ez nálam 2/10, ahogy twitteren is írtam, annyira szar, hogy már jó, de mégsem, mert közben meg szar.

1 megjegyzés:

  1. Az első részbe nekem anno nagyon belerondított az, hogy eredeti szinkronnal néztem, mert a főszereplő csaj valami elképesztően idegesítő módon visította végig a filmet. Ettől függetlenül ezt tartom a valaha készült legjobb found footage filmnek, úgyhogy a stílussal kapcsolatos minden előítéletemet félretéve talán még 8/10 is megvan nálam.

    A második részre már alig emlékszem, de azt tudom, hogy maradt még benne az elsőben megismert parából, szóval egy 6/10 talán nem nagy túlzás tőlem.

    A harmadik rész viszont a többséggel ellentétben nekem nagyon tetszett. Gyors volt, pörgős volt, véres volt és vicces is. Tetszett, hogy a készítők nem vállalták túl magukat és felismerték, hogy a 2. rész után valószínűleg még lejjebb süllyedt volna csak a színvonal, ha ugyanazt a vonalat követik, így nem akartak még egy bőrt lehúzni (mint mondjuk a Paranormal Activity alkotói), hanem egy rakat öniróniával megspékelve ezúttal csak az egyszerű szórakoztatás volt a cél. Nálam nagyon működött a humora és a trancsír is pont elég volt, szóval ez a rész nekem megér egy 7/10-et. (Ja és persze plusz pont a kameratörésért :))

    VálaszTörlés

Mielőtt írnál, olvasd el

- Más fiókból is be tudsz jelentkezni, hogy hozzászólást írj, de ha erre nincs lehetőséged, kérlek, akkor se írj névtelenül. A legördülő listában a Név/URL-re kattintva tudsz nevet adni magadnak.
- A megjegyzésben van lehetőség html kódok használatára.

Köszönet