Év végi összesítés: 2011

Na, elérkeztünk ide is, ennek az évnek is vége, úgyhogy jöhet az év végi összesítés. Nagy kár, hogy évről évre vannak filmek, amik mindig átcsúsznak.

Nem akarok sok mondatot pazarolni rá, de szerintem harmatgyenge volt az év. Na jó, ha nem is harmatgyenge, de azért az, hogy viszonylag könnyű összeállítani egy listát, az nem mutat sok jót.  Nem tudom, ki hogy van ezzel.

A lényeg: a lista teljesen szubjektív. A tovább után minden kiderül.

10. Super 8

Valahol J.J. Abrams egyik fiókjában van elrejtve a siker szinte folyamatos receptje. A Lost atyja ezúttal egy gyermekfilmet hozott össze, amit felnőtt fejjel és némi sci-fi rajongással is simán lehet élvezni.

9. A harcos / The Fighter

Bale, Bale, Bale, és még egyszer: Bale! Ilyen az, amikor egy mellékszereplő felülkerekedik az egész stábon, és joggal viszi haza a szobrocskát.

8. Mission: Impossible - Fantom Protokoll / Ghost Protocol

Az év akciófilmje díjat a Brad Bird által vezényelt negyedik lehetetlen küldetés vihette haza. Ugyan nem lett olyan jó, mint a harmadik de még így is remek szórakozás volt.

7. A Majmok Bolygója - Lázadás / Rise of the Planet of the Apes

Az év meglepetése. Legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy ez az előzményfilm végül ekkorát fog ütni. De még mekkorát ütött! Várjuk a folytatást, hiszen remekül megalapozták nekünk.

6. The Sunset Limited

Kicsit kakukktojás a Sunset Limited, hiszen sima HBO tv-film, és mondjuk színházban biztos nagyobbat szólna egy ilyen. Cormac McCarthy (No Country for Old Men) írása, Tommy Lee Jones rendezése. Vérbeli kamaradarab, tapintható feszültséggel. Két szereplő, két életút, egy beszélgetés. Székhez szegez.

5. 127 óra / 127 Hours

Danny Boyle sem az a fajta rendező, akinek a filmjei után csalódni szoktam, és most Aaron Ralston igaz és megindító történetével is kellően eltalálta a dolgokat. Már a könyvet is letudtam azóta.

4. A hatalom árnyékában / Ides of March

George Clooney legjobb rendezése? Pipa. Az elmúlt idők legjobb politikai filmje? Pipa. Noha a való életben nem politizálok, de itt magával ragadott az egész. A légkör, az alakítások. Kiváló munka, mellébeszélések nélkül. Örülök, hogy idén már láthattam, a premier csak januárban lesz.

3. Drive

Jöjjenek a dobogósok akkor. A magyar címet inkább nem írom le. Bevallom, az első három helyen rengeteget variáltam, ide-oda pakolgattam a filmeket, de végül így láttam a legjobbnak. Aztán ki tudja, lehet, ha aludnék rá még egyet, már megint máshogy állítanám össze a dobogót. Ebből simán leszűrhető, hogy szinte mind a három film ugyanúgy bejött. Azt, hogy a Drive "csak" harmadik lett, eleinte el se tudtam volna képzelni. Nicolas Winding Refn zseniális atmoszférát teremtett filmjéhez, amely egy művészi thriller köntösbe bújtatott modernkori hőstörténet. A trailer nem egészen ezt sugallta, de még így is egy kolosszális élményhez vezetett minden.

2. Warrior

Hogy miért került előbbre a Warrior, mint a Drive? Mert a Drive azt hozta, amit vártam. A Warrior viszont meglepett. Nem is kicsit. Ebből adódóan szerintem simán kijár neki, hogy előrébb foglaljon helyet. Nem sok újdonsággal kecsegtet, de nagyszerűen osztja a lapokat. Nagy kár, hogy nem láthattuk nagy vásznon. Remélem azért majd egy tisztességes DVD-kiadvány minimum kifog neki járni.

1. Pénzcsináló / Moneyball

Arra számítottam valamilyen szinten, hogy a film jó lesz, de hogy ennyire... Aaron Sorkin a The Social Network szkriptje után más vizekre evezett. A Moneyball egy baseball csapat szakmai igazgatójáról (Brad fuckin' Pitt) szól, akinek nagyon kevés pénzből kell összehozni egy győztes csapatot. Erre segítségére lesz a Yale-n végzett Jonah Hill, aki egy újfajta stratégiai módszert dolgoz ki ennek érdekében. A Moneyball nem egy tipikus sportfilm, mert alig mutatják magát a játékot, nincsenek felemelő képkockák sem, de nem is ez volt a cél. A lényeg az volt, hogy fel lehet-e rúgni egy ilyen régi hagyományt holmi stratégiai számolgatással? Nem egy könnyen ajánlható film, de ha tetszett a Social Network, akkor szerintem ez sem lesz közömbös számodra. Ne értsétek félre, nem akarok párhuzamot vonni, de érezni azért, hogy Sorkin írta mindkettőt. Bizonyos szempontból ez kicsit jobb is, mint a Network. Emberileg közelebbi. Engem idén ez fogott meg a legjobban. Szerintem kevesen lesznek majd így. Szégyen, hogy pont erről nem írtam. Majd valamikor pótolom a közeljövőben.

Említésre méltóak továbbá:

Az egyik ilyen különdíj Woody Allennek jár, hiszen a Midnight in Paris elég nagy hangulatbomba volt. Még ilyet! Aztán meg akármennyire is nem volt eredeti az ötlet, de a Forráskód szerzett pár feszesebb pillanatot. Duncan Jones a Moon után most újfent nem okozott csalódást. A gazdasági válság igencsak valósághű témáját pedig a zseniális Margin Call feszegette, micsoda sztárparádéval.

Ha csalódást akarok említeni, akkor elsőnek a Zöld Darázst mondanám. Lehet, hogy egyedül leszek most ezzel, de engem nem vettek meg vele. Ugyanígy botlott meg a Paul is, pedig nagyon vártam azt is, főleg, hogy imádom a Pegg-Frost párost. Végül pedig a Válogatott Gyilkosok. Hiába volt ott Statham és De Niro, na meg persze a gonoszok oldalán Clive Owen, tucatakció lett, semmi több.

Szerintem ennyi. Pont azt néztem, hogy idén elég termékeny voltam filmbeszámoló írás szempontjából, kisebb-nagyobb posztokból 130-140 közt számoltam össze. És akkor még mennyiről nem írtam. Jövőre megütöm ezt a számot? Meglátjuk, én szeretném.

Köszönet mindenkinek, aki idén velem volt. Jövőre folytatjuk, mert tippre azt mondom, hogy jobb évnek nézünk elébe. Úgy legyen.